Fjdalom az let,
Fj, hogy lnem kne.
Nem tudom, meddig brom mg
Fenntartani a lt eme nemt.
Flig replve, flig halva
Szrnylkdsz rmakadva.
Rothad testemen az let
Nhny szikrja led.
De, majd!
jra dobog szvem,
Br ereimben vr nem csorog,
Az let ama energija
Egsz testemben kavarog.
Feltmadok!
Elveszem a vilgtl, ami kell,
S hibt ebben senki l majd nem lel.
rteni fogjk a holtaknak szavt,
Elfelejtve sajt fajtjuk legsttebb kort.
Akkor mr a hall nem a vg, nem egy korlt,
Hanem a lt egy jabb kezdete, melyet elrhetsz,
Ha belpsz a stt ajtn t
Egy tlvilgi trbe,
Hol senki sem borul trdre,
S a halottat nem veti meg l,
S nem vgez az emberrel az id.
Egy vilg, amelyben mindenki kapja, amit vr,
S a fizika nem korlt tbb soha mr.
Itt fogok lni, itt fogok feltmadni,
S magamnak trsat tallni.
De ha nem lelnk ott trsra,
Szltlak majd tged,
S lelkem felajnlom rted, s vged elkerlse vgett.
Egytt fogunk ott lni; Egytt.
Egy test, egy llek.
S e lelket ketten formljuk meg,
S benne fogjuk szeretni egymst Vgleg!
(n) |